Motorok csoportosítása, elvi különbségek

Eme fejezetnek nem kívánok különösebben nagy jelentőséget tulajdonítani, igazán mély bugyrokban nem is fogok elmerülni, de a logikai “egymás-utániság” érdekében erre a csoportosításra is mindenképp szükség van. Egy kis elmélet azért mindenképpen hozzá tartozik minden magyarázathoz, de az agysejtromboló és követhetetlen képlet-levezetéseket mindig kerülni fogom. Azt meghagyom azoknak a nálamnál jóval okosabb elméleti szakembereknek, akik ezt örömmel bogozgatják. Számomra mindig elég volt a végképlet és az értelmezése. Ahogy a gépelemek tanárom is mondta, őt nem érdekli, hogy egy adott képletbeli jellemzőt mivel jelölünk, tőle akár palacsintával is jelölhetjük, ha tudjuk, hogy mit jelent. Ennek szellemében igyekszem én is a fizika törvényeit kifejező képleteket köznyelvre lefordítva emészthetővé tenni.

Tehát, vágjunk bele! A személygépjárművekben használatos motorok működési elv szerint két fő csoportra oszthatóak.

  • a benzines néven elhíresült, Otto körfolyamat szerint működő belsőégésű motorok;
  • a másik csoport pedig a Diesel körfolyamat szerint működő motorok.

Ütemszám szerint:

  • kétütemű motorok
  • négyütemű motorok

Henger-elrendezés szerint:

  • Soros motorok
  • V-elrendezésű motorok
  • Boxer motorok

Itt a további elrendezéseknek csak a kreativitás szab határt, hiszen a Bugatti Veyron W16-os motorja ugyanolyan perverz, mint a VW kis hengerszögű V5-ös motorja. De a kísérleti jelleggel épített, három hengersorból álló, azonos főtengelyre fűzött 9 hengeres motor is mindenképpen említésre méltó. Természetesen az utcai gépjárművek korlátait túllépve simán találkozhatunk 7-hengeres soros hajómotorral, vagy épp egy V24-es telepített aggregát-motorral is. És akkor még meg sem említettük a kétütemű Diesel nagymotorokat (méteres furattal és két és fél méteres lökettel), vagy a két főtengellyel, de egy égéstérrel rendelkező motorokat. De az én szívem csücskei akkor is az idejétmúlt, repülőgépmotorként kedvelt csillagmotorok maradnak… :D

— Geree —