Megszakítós gyújtás

A megszakítós gyújtás kivitelezése, a trafó működése szempontjából szükséges primer villamos feszültség mechanikus megszakításával valósul meg. A gyújtási alapfogalmak cikkben kifejtett diagramon látszik, hogy a trafó - leegyszerűsítve a kérdést - egy akkumulátorfeszültséggel megegyező, áramhatárolás nélküli “négyszögjelet” kap. A trafó folyamatosan megkapja a -gyújtáskapcsolóval kapcsolt-  +12V-os tápfeszültséget, és akkor töltődik, amikor a másik kivezetését a megszakító érintőin keresztül lehúzzák a testpontra. Majd amikor a megszakító érintői eltávolodnak egymástól; megszakad a primer áramkör;  a transzformátorban összeomlik a korábban kialakult mágneses tér, ennek hatására a szekunder tekercsben nagyfeszültség indukálódik.

megszakito

Amikor pedig a megszakító bontja a kontaktust, a trafóban tárolt energia a szekunder oldalon egy szikra formájában a legközelebbi testponthoz igyekszik áthúzni. Erre pedig a gyertya kínál kiváló lehetőséget.

Nézzük a jellemzőit:
- A megszakítót képen látható, (egyszerűsített) forgó négyszög (bütyök) vezérli. A négyszög csúcsa elemeli az érintkezőt (kalapács), a lapjánál pedig visszazár. Itt definiálandó a zárásszög, ami az a főtengelyfokban mért érték, amíg a megszakító érintkezője zárva van. Ezen “idő” alatt zárt a primer áramkör;  töltődik a trafó.

- Megszakítóhézag. Zárásszöget egyszerűen mérni nem lehet, de a gyárban kikísérletezték, hogy az adott zárásszög eléréséhez mekkora értékben kell a megszakító érintkezőinek (üllő/kalapács)  egymáshoz képest a legjobban eltávolodni. Ez általában 0.4-0.5mm közötti érték szokott lenni. Ha erre az értékre állítjuk a megszakító hézagát, akkor a zárásszög is a gyárilag előírt érték közelében lesz. Ellenben gyári technológia szerint ez a fajta beállítás szükségmegoldás; pontosan zárásszögmérő műszerrel lehet beállítani a gyújtást.

- A kondenzátor a szikra keletkezése pillanatában a primer oldal felől érkező “visszarúgást” hivatott megakadályozni, ami a megszakító érintői között a megszakítás pillanatában erős szikrázást okozna.  Ezért  hívják szikraoltó kondenzátornak is.

Mik a megszakítós rendszer problémái?- Könnyen belátható, hogy a zárásszög egy adott mértékű főtengely-elfordulásnyi idő. Vagyis a fordulatszám növekedésével rövidül a trafó töltődésére biztosított idő. Tehát fordulatszámfüggő. Vagyis pont akkor a legrövidebb a trafó töltődésére biztosított idő, amikor a magas fordulat miatt a leginkább szükség lenne az erős szikrára. Viszont alapjáraton pedig a túl hosszú idő miatt a trafó túltöltődik és ez hő formájában jelenik meg, amit a trafó el kell disszipáljon. És ez a melegedés erősen korlátozza a trafó élettartamát.

- Kopás: a megszakító mechanikus kapcsolatban áll az elosztó tengelyén lévő bütyökkel, s így pedig egyértelmű, hogy a két alkatrész között kopás lép fel. Ahogy kopik a megszakító csúszópogácsája, úgy csökken a megszakítóhézag, úgy nő a zárásszög, és ezzel együtt csökken az előgyújtást mértéke is, hisz később bontja a bütyök a megszakítót. Tehát a karbantartás hiánya teljesen megbolondíthatja az autó működését. Feleslegesen melegíti a trafót, csökkenti az előgyújtást, ami fogyasztásnövekedést és nehézkes beindítást von magával.

- Érintkező-beégés: Egy négyhengeres motor esetében az érintkező 6000-es motorfordulat mellett percenként 12000x kell bontson és zárjon. Mindezt nem kis áramok mellett, amit itt aktív primer áram korlátozás nélkül a transzformátor primer oldali ellenállása határoz meg. Valamint az érintkezők bontásakor a szikraoltó kondenzátor ellenére is villamos ív keletkezik. Ez olyan, mintha helyileg hegesztenének. Az egyik érintkezőből kiég az anyag, a másikon felrakódik; pontos hézag mérése ekkor már nem lehetséges. A szikrázás miatt csökken, romlik a két érintkező közötti felület, s így romlik az érintkezés minősége is. Ez is erős bizonytalanságot tud vinni a szikraképzés folyamatába.

- Kondenzátor zárlat: A kondenzátor a meghibásodásakor többnyire zárlatba szokott átmenni, így pedig komoly feszültség rúghat vissza a primer oldalról, ami jelentősen lerövidíti a megszakító élettartamát amellett, hogy a gyújtás elégtelen mértékű szikrát ad a gyertyánál.

- Megszakító-ellibegés: Bár nem jellemző, de előfordulhat az az eset is, hogy a megszakító rugója kilágyul és ilyenkor magas fordulaton a megszakító el tud libegni, prelleznek az érintői. Ennek mi a következménye? Amikor a megszakító prellez, akkor minden egyes megszakításkor egy jóval gyengébb energiájú szikra is kimegy, függetlenül a dugattyú helyzetétől…

Nos könnyen belátható, hogy a megszakítós rendszer ezer sebből vérzik és a fejlődés megoldást követelt. Az elektronika előrelépésével ezért fejlesztették ki az elektronikus gyújtásokat. Ezekről a későbbi fejezetekben.

— Becseit & Geree