A 11.5-es sűrítésű, benzinüzemre tervezett motor javítása úgy, hogy csak egy dugót cserélek, a dugó beszerezhetetlensége miatt nem volt megoldható. Kisebb sűrítésre visszatérni már az egyéb átalakítások végett nem volt lehetőség, így 19-re lapot húztam: megemeltem a sűrítést 14-re…
Olvass tovább…
Miután szépen összeállt a 11,5–re növelt sűrítési viszonyú motor (a gyári 9,5), tesztelgettem. A legnagyobb problémát a beállítás során a precíz, kopogási határt lekövető, pontos előgyújtás beállítása jelentette.
Olvass tovább…
Egyszer volt, hol nem volt, kezdetben vala a motoron a gyári Weber 32/34 DFT karburátor…

Weber 32/34 DFT
Nem rossz karburátor ez, de egy sportos motorhoz ikerkarburátor dukál, pont. Így jópár évvel ezelőtt elkezdtem kutatni a neten, milyen megoldást fogok tudni eszközölni a motorra.
Olvass tovább…
Az európai CVH motorok (kivéve a Sierrába szerelt 1.8-as) hengerfejének konstrukciós hibája, hogy a bütyök és a hidrotőke között csúszó kapcsolat van, és ez a kopásnak erősen kitett hely nem kap direkt kenést. Az emiatt fellépő bütyök-kopás végett sajnos még jó minőségű olaj használata mellett is 100-150e km-enként vezérműtengelyt kell cserélni. Kivéve, ha átalakítjuk a rendszert görgős hidrotőkésre!
Olvass tovább…
Miután a motor alján elkészültek a beavatkozások és össze is lett fűzve, lehetett folytatni az építést a hengerfej témakörrel. A hengerfej fejezet első részében az égéstérről és a hozzá kapcsolódó részletek finomságairól írok. Olvass tovább…

WBO2 + EGT
Alapvetően kronológiai időrendben próbálom az autóm blogját vezetni, de mivel tegnap egy fontos szintet abszolváltam, ezért ennek az eredményét most beszúrnám. (Előzmények és a további részletek a megfelelő bejegyzésben, ha időrendben odáig jutottam).
Tehát röviden: nálam is fut már egy ideje az E85-projekt, az idei év eddigi részét, már amikor az időm engedte, karbi megfelelő befúvókázásával töltöttem. De mivel nem volt bekötve a szélessávú lambdaszondám és a hozzá tartozó műszer, ezért csak “érzésre” bohóckodtam. Az elmúlt napokban megelégeltem a sötétben tapogatózást és bemókoltam a műszert.
A mérés eredményei:
- Részterhelésen, vagyis kb. harmadgáznál, ahol már az átmeneti rendszert elhagytuk, s a főfúvóka-rendszer dolgozik, a λ=1.05-1.08, ráadásul fordulattól függetlenül, vagyis 2000-től ca. 5000-ig.
- Ezzel szemben padlógázon 2000 környékén λ=0.9, 7000-es fordulaton pedig még egy kicsit ez alá megy, vagyis még ca. 0.86-ig tovább dúsul.
- Köztes gázpedál-állásoknál pedig a lineárisan változik a terheléstől függően.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Annyit, hogy autópályán 140-150-es utazónál is a lehető legjobb a fogyasztás, tehát az ikerkarburátorok ellenére is sok modern, alapvetően λ=1-re hangolt autónál jobb fogyasztást tudok vele produkálni, (amiben egyébként a hosszú áttételezésű váltóm is segít). De ha lepadlózom, akkor a maximális teljesítményhez tartozó keverési arány ad még egy kicsi pluszt a már fentebb is említett λ=1-es keverék teljesítményéhez képest.
Főfúvóka-rendszer leplombálható, DONE.
- Geree -
Tetszik? Véleményeznéd? Netán kérdeznél?
Itt megteheted!
A következő dolog, ami a gyári konstrukcióhoz képest pluszban bekerült a motorba , az (magyarul) a pulzációs ablak. Bár attól tartok, a hétköznapi halandó még így a magyar nevével sem került sokkal előbbre, szóval nézzük, hogy mi mustáros faguriga is ez?
Tehát, a belsőégésű motorok a legelterjedtebb formájukban alternáló mozgás végző dugattyúval rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a dugattyú alatti térből a dugó a lefelé haladó mozgásában folyamatosan kinyomja maga alól a kartergázokat, majd felfelé haladó mozgásában az alatta létrehozott vákuummal visszaszívja azt. S hatezres fordulaton mindezt másodpercenként 100-szor!
Olvass tovább…
No tehát, hiába volt az XR2-es a Fiestá-k sportmodellje, azért egy olajhűtőt még - sajnos - ez sem kapott. Az Escort RS Turbo-n volt, sőt még talán a Fiestá-éval azonos motor-alapokon nyugvó XR3-asokon is, de erre a modellre valamilyen megfontolásból nem tettek. És hát mivel sikerült egy passzentos, szép olajhűtőt szereznem, nem voltam rest beépíteni sem. Az előző bejegyzés utolsó képét még egyszer fel kell használnom, itt-most-még látszik az olajhűtő.

Olajhűtő
Olvass tovább…
Nos, hát ha már összetört az autó, akkor a javítást követően felhasználtam a lehetőséget, hogy nyugodt körülmények között tudjam elkezdeni berakni a az addig előkészített, a gyárihoz képesti plusz dolgokat. De ne szaladjunk ennyire előre…
Szóval a karosszériázás és a fényezés után végre hazaért az autó, el lehetett kezdeni összerakosgatni.

Kasznizva, fényezve

Épülget, szépülget
A motortérben is kezd minden visszakerülni a helyére. A meló nehezén már túlvagyok, motor-váltó a helyén, innentől már csak a hengerfej, az üzemanyag-ellátó rendszer, meg a sallangok vannak hátra, de azok helyét már sötétben bekötött szemmel is megtalálom. No meg persze még egy kis takarítás is ráfér majd a motortérre, de először a legfontosabb: végre megint járjon a motor!

Azért még van mit csinálni...
És ha már épül-szépül az autó, akkor megkapja végre az egy ideje a polcon porosodó finomságokat is. De erről majd a következő bejegyzésekben, egyenként, részletesen.
- Geree -
Tetszik? Véleményeznéd? Netán kérdeznél?
Itt megteheted!
Nem, a képen látható sérülés ellenére sem én voltam a hibás, habár a jóképességű Suzuki-s pizzafutár biztosítós barátnője utólag azért elintézett egy fifti-fifti-t…

Betörött az orra szegénykének...
Olvass tovább…