Bejárat > Blog - tematizálatlanul > Sportkarburátor-méretválasztás

Sportkarburátor-méretválasztás

2021. augusztus 8.

Rendre visszaköszönő kérdésnek, problémának látom azt, hogy hogyan is kell karburátor méretét megválasztani. Most ezt rágnám körbe egy kicsit.

Weber 55 DCOE

Weber 55 DCOE

Méret-választó

Méret-választó

A neten mindenhol vannak viszonylag egyszerű diagramok, amikből egyszerűnek tűnő módon csak a hengertérfogatot és a max fordulatot kell kiválasztani, és máris megmondja a megfelelő venturi-méretet. Az ember kikeresi alul a hengertérfogatot, kikeresi a megfelelő fordulatszámhoz tartozó görbét, és a hengertérfogattól felfelé húzott függőleges ahol metszi a görbét, ott kell húzni egy vízszintest balra, és a diagram máris megmondja, hogy MEKKORA VENTURI kell a kívánt motorhoz. Egy 8000-et forgó, négyhengeres, 1600-as motorba 42-es venturi kellene? És most akkor mekkora legyen a fojtószelep-méret? Mindegy lenne? A 40-es ugye helyből kiesett. Akkor 45-ös karbi, 42-es venturival? Vagy legyen 48-as? Esetleg rögtön 55-ös?  És mi van akkor, ha például tolattyús egy karburátor? És az is mindegy, hogy versenykörülmények között csak a max teljesítmény számít, az alsótartományok nem; vagy pedig egy utcai autóról beszélünk, ahol az alsó tartomány is fontos?

Ezek a kérdések foglalkoztattak engem is, és egy kicsit a saját logikám mentén kezdtem el összefüggéseket felállítani. Azt már elég régóta próbálom megértetni az emberekkel, hogy a karburátor egy áramlástani elven működő, érthetetlen kis ördöglakat, ami annyit tesz, hogy ha nincs áramlás, akkor nem működik. :-D

De akkor mennyi a szükséges áramlási sebesség??

Nézzük meg, hogy miből tevődik össze a karburátorbéli áramlási sebesség?
- Hengertérfogat
- Fordulatszám
- Áramlási keresztmetszet

Na, erre kezdtem el felhúzni egy képletet, és az akkor a rendelkezésemre álló motorok paramétereit felvinni, és az alapján áramlási sebességeket számolni. Adottak voltak a fenti paraméterek, és ezekből már számítható volt egy idealizált áramlási sebesség. Ez persze a levegő összenyomhatósága miatt nem tudja tökéletesen lemodellezni a valós áramlási sebességet, de nekem nem is arra volt szükségem, hanem egy gyorsan kalkulálható és egymással összehasonlítható értékre. Elég széles skálán, elég sokféle karburátor, köztük állandó légtorok-méretűek, és változó légtorkúak is voltak, és egész érdekes módon, de az torokbéli áramlási sebességek vonatkozásában egész szűk tartományban szórtak az értékek. Összehasonlítottam pl. 12 db, karburátoros Ferrarit, és függetlenül, hogy utcai vagy versenyautóról volt szó, közel azonos áramlási sebességek jöttek a torokban. Utána kiszámolgattam a saját konfigurációimat is, amikről tudom, hogy jól működtek, és szignifikáns eltérés nem volt ott sem a maximálisan kialakuló sebességekben. Ezt követően felvittem egy jópár motorkerékpár adatait is, amik köztudomásúan tolattyúsak. Volt bennük krúzolós masina, és szénné forgatott versenymotor is. És a legnagyobb meglepetésemre, ezeknél is igen erősen abban a tartományban maradt az áramlási sebesség, mint a nem változó légtorok-méretű autókarburátorok esetében is. A Ferrari-k úgy vélem eléggé vehetőek alapul, hiteles. :-D
A Ferrari-k körében ejtett számítások a 15 és 20 m/s közötti, torokbéli légsebességet hozták ki. Külön kiemelendőnek látom, hogy az utcai autóknál volt kisebb az áramlási érték, versenyautóknál volt magasabb, ahol tényleg minden lóerő számít és minden fojtás veszteség lehet.

Ferrari karburátorok áramlási sebességei

Ferrari karburátorok áramlási sebességei

Kiszámoltam egy pár autóra, amikkel volt dolgom, azokra pedig ezen értékek jöttek ki, 18 és 25 m/s közötti értékek:

Egyéb karburátorok áramlási sebességei

Egyéb karburátorok áramlási sebességei

És végül a motorkerékpároknak a tolattyús karburátorairól egy kivonat, amely itt most csak a 4T motorokét tartalmazza, de azóta felkerült egy pár 2T motor is, és azok is hozták ezt a szűk tartományt.

Tolattyús karburátorok áramlási sebességei

Tolattyús karburátorok áramlási sebességei

A fenti táblázatokból számomra az a konklúzió, hogy ha egy autóra hengerenkénti karburátort tervez építeni az ember, akkor a maaximális teljesítményhez tartozó légnyelésből kiindulva, a fojtószelepmérettel kalkulálva kell egy áramlási sebességet meghatározni, ami 15 és 25 m/s közötti értékre célszerű kijöjjön. Ha ez a sebesség kisebb, mint 15 m/s, akkor nem lesz elég az áramlás az alapvető áramlástani funkció létrehozásához és a karburátor hibásan fog működni. Amennyiben pedig 25 m/s fölé megy ez az érték, akkor bár jó porlasztás, jó emisszió és gazdaságos üzem valósítható meg, de még marad egy pici kiaknázható potenciál.

Oké, most már van egy jó mérőszámunk a fojtószelepméret meghatározására, de mekkora legyen akkor a venturi??? A személyes véleményem az, hogy az a LEGKISEBB, amely mellett még nem csökken érdemben a maximális teljesítmény.  Persze meg lehet ezt közelíteni fordítva is, miszerint az a legnagyobb, amely mellett még nincsenek “lyukak” az alsótartományi működésben - természetesen normális lambda értékre befúvókázva. Azért is fogalmazom meg ezeket ilyen körülményesen, mert több esetben találkoztam már azzal, hogy a tulaj a javaslatom ellenére egy mérettel nagyobb venturit preferált, abból indultunk ki, és sok órányi, műszeres fúvókázás után lett az a konklúzió, hogy vissza kéne lépni egyet a venturival. Ami persze újrafúvókázást igényel, tehát kezdhetjük az egészet elölről. :-D

– Geree –

Gergely Blog - tematizálatlanul , , , , , , , ,

Hozzászólások lezárva