Bejárat > Blog - tematizálatlanul > A benzinek evolúciója

A benzinek evolúciója

2020. június 8.

… avagy másképpen, hogy jutottunk el az ólmozótt benzinektől az E10-ig, és hogyan lehet növelni a benzinek eladását mostanság?

Üzemanyagok

Üzemanyagok

Nos, szerintem aki ezen soraimat olvassa, elég benzinvérű ahhoz, hogy elmondhatja, kipróbálta már az (egyébként per ma, 2020-ban E5-ös) 100-as benzint. És szerintem magas arányban az jönne ki a közvéleménykutatásból, hogy jobban megy tőle az autó, és kevesebbet fogyaszt. No de ezt a statisztikailag és mérésekkel is alátámasztható eredeményt el kellett érni. Vajon mi történt a benzinekkel az elmúlt 30 évben??

Ólmos időszak: Kezdetben vala az ólmozott, ami bár alacsony oktánszámú volt, de mégis nagyon jól mentek vele még a magasabb sűrítésű motorok is, lévén az ólom meglehetősen jó adalék volt a kopogásos égés ellen is.

Ólommentes időszak: Aztán - érthető okoknál fogva - kivonták az ólmot a benzinekből, és minden autó elkezdett “csörögni”, visszább kellett állítani az alap-előgyújtást. És már nem mentek úgy az autók.

Oktánszámnöveléses időszak: a technika fejlődésével párhuzamosan fejlődtek az üzemanyagok is, így alakult ki a 82-esek után a 88-as, majd a 92-es, és a csúcs 98-as benzinek. Ezen számok a benzin kopogástűrésére vonatkozó számok, és a nagyobb oktánszámú benzinnek nem volt érdemben nagyobb az égéshője, így a jobb benzinből csak egy nagyobb sűrítési viszonyű motor által jött ki a több teljesítmény. Tehát egy 8-as sűrítésű őskövület motor sem ment jobban a 98-assal. Inkább csak érzetre. De ez így nehezen eladható a tömegeknek, így a marketingnek ki kellett találni valamit…

A 100-as benzinek megjelenése: valamikor az ezredforduló környékén jelent meg először. És bár mocsok drága volt, de a magasabb kopogástűrő képességen túl - gondolom megfelelő adalékolással - az égéshője is magasabb volt, így egy egyszerű motorba tankolva is érezhető volt a plusz.

A 98-as eltűnése: A 100-as megjelenése után merre tovább? Hisz a sima 95-ös is elég jó volt, és a 98-as sem volt jelentősen drágább, de mégis adott egy jó köztes alternatívát a szem-tikkelősen drága 100-as helyett. Hát, megszüntették a 98-asat. Így a különbség jobban érezhetővé vált. De árban is. Viszont jött a kérdés, hogy innen akkor merre tovább. Hogyan lehet még több benzint eladni?

Ha a 100-ason érdemben már nem lehet javítani, akkor hogyan növeljük a különbséget? Hát ha másképp nem, akkor rontsuk a 95-ös égéshőjét!

Az alkoholizmus időszaka: A benzin sztöchiometrikus keverési aránya 1:14,7-hez. (megjegyzés: egy kg-ban értendő!, tehát 1kg benzinhez 14,7kg levegő). Ugyanez az arány a tiszta etilakohol esetében 1:9, tehát 1kg alkohol tiszta elégetéséhez 9kg levegőre van szükség. De mivel a motor első sorban levegőt szív be, ezért ha egyenértéket szeretnék húzni az üzemanyagfogyasztás terén, akkor az 1,63 : 14,7 -es arány jön ki, vagyis tiszta alkohollal 1,63x több üzemanyagot fogyasztunk el ugyanannyi levegővel. Na hát itt már körvonalazódik valami szép, parasztvakító marketing-svindli….

Az E10-ről: No de ugye az utcán lévő átlag motor átépítés nélkül alkalmatlan az alkohol-üzemre. Ezt már az E85 óta tudjuk. Tehát már kínálkozik is, hogy akkor keverjük a benzinnel. És olyan arányban, amit még a hétköznapi, benzinre tervezett, szabályzott keverékképzésű, lambdaszondás autók befecskendezőrendszere le tud kezelni. Így született meg az E10. Ez még a szabályzási tartomány határán helyezkedik el, check-engine lámpa nélkül. De mégis 10% az alkohol-tartalom, amiből egyszerű matematikával az jön ki, hogy semmi nem történt, és ugyanannyi mennyiségű levegő elégetésével máris 6,3%-kal többet eszik az autó. De hogy ez ne legyen hard-cut a fogyasztók számára, hisz sok autós körmöli a fogyasztást a kis noteszébe, és feltűnne, ha egy oldallal korábbi állapothoz képest kijönne ez a különbség, ezért volt még egy köztes lépcső, az alkohol-tartalmat nem jelölt, de 5%-ban alkoholt mégis tartalmazó 95-ös, ami valójában E5-nek felelne meg ma…
És mivel az akohol kopogástűrése szignifikánsan nagyobb, mint a benziné (korábban építettem E85-re egy 1:14-es motort, és nagyon zsivány volt), így mint Jing-be illeszkedik bele a Jang, úgy adja ki a magasabb alkoholtartalom azt, hogy 95-össel sem kopognak a nagy égésicsúcsnyomással üzemelő (nagysűrítésű vagy feltöltött) motorok.

Az alkoholos 100-as legendája: nos, mivel a 95-össel már nőtt nem csak az autó fogyasztása, de általa a kőolajfelhasználás is, így ez a profit valahol már megjelent. No de mit lehet csinálni, hogy a 100-as benzint el lehessen adni? Hát ahhoz ne keverjünk annyi alkoholt, és a fogyasztáson máris látszódni fog a különbség. És persze az adalékolással az égéshőn még meg tudják tartani az előnyt, tehát máris megvan a magyarázat, hogy miért megy jobban és miért eszik kevesebbet az autó 100-assal, mint 95-össel. Vagyis határozottabbá sikerült tenni a különbséget a bézik és a prémium benzinek között, ami által a literár már nem annyira elrettentő, lévén tényleg van mérhető(!) különbség a két benzin között. No de így még mindig nem fognak az emberek annyi prémium benzint venni, valamit csinálni kell. Hát használjuk ki azt, hogy az alkohol felveszi a levegő nedvességét…

A megromló benzin: A benzinnel szemben az alkoholnak van egy sajátságos tulajdonsága, mégpedig, hogy megköti a vizet. A levegő páratartalmából is. De mivel a benzin keveredik az alkohollal, az alkohol viszont a vízzel, ellenben a benzin a vízzel nem, így a víztartalmú benzin valami rendkívül furcsa tulajdonságú üzemanyaggá válik… Ezt nevezi a köznyelv megromló benzinnek. Mert köpköd, prüszköl a motor, és valami rendkívül sajátságos, hígítószagú gázokat áradnak a kipufogóból. Hát ezzel valamit csinálni kell. No persze, nyilván való, hogy nem a 95-ösnél, hanem a prémiumbenzineknél. Mert hát van olyan alkohol is, ami nem veszi fel a vizet.

És így sikerült elérni, hogy az egyszeri ember a ritkán használt hétköznapi autójába, de még a telken a benzines fűnyíróba is 100-ast tankoljon, különben ha 95-öst tankolna, megromlana, és bizonyos időn túl még indításképtelenné is válna a motor…

És még egy érdekes aspektusa van az alkoholtartalmú benzineknek az öregebb jószágokra. Gondolok itt a karburátoros, és a nem-szabályozott, vagyis lambda-szonda nélküli motorokra. Ezek még a 2000-es évek előtt a rendes benzinekre lettek tervezve, fúvókázva és programozva. Ahhoz képest az E10-zel bő 6%-kal eltolódik az előre beprogramozott keverési arány, amit a takarékosság jegyében már akkor is szerettek 1,05-1,10 körüli értékre vinni részterhelésen. No ha most erre jön még rá ez az alkohol általi járulékos szegényedés, bizony azt figyelem meg, hogy ezen típusú motoroknál megjelennek a rángatások, kihagyások, dadogások. Amit egy karburátoros motornál még relatív egyszerűen lehet egy megfelelő méretű dörzsárral korrigálni, de egy nem-szabályozott keverékképzésű, injektoros motornál ez már egyéb, nehézkesebb módon korrigálható. És hogy még egy pontot feltegyünk az ‘i”-re: ha 100-as benzint tankolunk ezen jószágokba, akkor nem csak a megromlást kerülhetjük el, de még a rángatást is megszüntethetjük, jobban is megy, és kevesebbet is eszik az autó. Tehát újabb réteg számára vált kényszerré az opció helyett, hogy sima 95-ös helyett 100-ast tankoljon - 50Ft-tal drágábban.

Szerintem zseniális ez a fejlődési út, ami a benzinekkel történt az elmúlt 30 évben!

– Geree –

Gergely Blog - tematizálatlanul , , , , , , ,

Hozzászólások lezárva