Bejárat > Eset-tanulmányok > Hengerfal-alakhiba

Hengerfal-alakhiba

2020. január 2.

Egy jóbarátom bűvöli már egy ideje a Honda Dominator-át, és most épp a blokkot szedte darabjaira, hogy szépen rendbetegye. Mindent szépen átnéztük, végigmértünk, és nincs is benne semmi olyan, ami aggodalomra adna okot, de a hengerfal mérése mégis furcsa eredményeket hozott.

Honda Dominator

Honda Dominator

Maga a motor egy egyhengeres, 650 ccm-es aggregát. Így legalább csak egy hengert kellett végigmérni. A méréshez egy kétpontos furatmikrométert, nem hivatalos nevén “into”-t használtunk.

Furatmikrométer

Furatmikrométer

A mérés egyrészt 10mm-es lépcsőnkként 13 különböző magasságban, másrészt pedig 45°-onként lett elvégezve, nyolc irányban. De mivel 180 fok után ugyanazt a távolság lett mérve, csak fordított mérőpontokkal, így az gyakorlatilag tekinthető már második mérésnek. És az egész mérési procedúra kétszer lett megismételve, tehát minden mérési pozícióról négy eredmény született, annak az átlagát vettük fel diagramba. A mérési irányokat az alábbi képen láthatjátok:
(Az “EX”-szel jelölt oldal, vagyis a menetirány lefelé van. )

Mérési irányok

Mérési irányok

A mérési végeredmény felettébb meglepő volt számomra. Alább láthatjátok a négy mérés átlagolt és 0,01 mm-es értékre kerekített mérési eredményét. Az 0°-os mérési irány a menetiránnyal párhuzamos irány, és a mérési magasságok pedig fentről haladtak lefelé. A könnyebb átláthatóság kedvéért táblázatba 0.01 mm-re kerekített értékeket adtam meg, de a diagramokban a tizedes értékekkel dolgoztam.

Mérési eredemények

Mérési eredmények

A legfelső sor még ha nem is képes a 0 mm-nél mérni, de azt a tartományt méri, ahová a gyűrű már nem jár fel. Alatta már a koptatott felület lett megmérve. Ami felettébb érdekes, hogy a nem koptatott keresztmetszeten is van egy 5-6 százados ovalitás. S ami még érdekesebb, hogy eme keresztmetszethez képest is van KISEBB átmérőjű mérési irány.

Ha felülről nézzük az egymás fölé helyezett mérési metszeteket, akkor a következő kép rajzolódik ki:

Keresztmetszeti alakhiba

Keresztmetszeti alakhiba

A diagramban a nullértéket feltoltam a 4-es értékhez, tehát minden megjelenített érték néggyel több, mint a valós eltérés a nullponthoz képest, tehát a nullpont, vagyis az alapkör a 4-es vonalnál van. Így jobban köralakot formál a diagram, vizuálisan is jobban lekövethető hiba. A legfelső keresztmetszetet jelöltem a legsötétebb színnel, és ahogy haladt lefelé a mérés, úgy használtam egyre világosabb színeket a görbékhez.
Ami rendkívül érdekes a görbék alapján, hogy nem a terhelt irány felé látszik hengerkopás(?), hanem arra merőleges irányban. És ami még érdekesebb, hogy ez a kopás(?) folyamatosan fordul el 45° felé, ahogy haladunk lefelé. A henger legalján lévő szoknyásodást még nem értem, de a gyűrű szempontjából nem funkcionális felület.

Készült a mérési értékekről egy axiális irányban összegzett diagram is, íme:

Axiális alakhiba

Axiális alakhiba

Eme diagramon a 0-45-90-135°-os irányok vannak különböző színnel felvéve, az egyes magassági metszeteken mért értékek összekötésével (a 180°-os irány már egyezne a 0°-os iránnyal). A görbék baloldala a henger teteje, a jobb oldala a henger alja.

  • 0°-os irány a KÉK
  • 45°-os irány a BORDÓ
  • 90°-os irány ZÖLD
  • 135°-os irány LILA

Az érdekességek:

  • Egyik görbe sem igazán mutat klasszikus hordós kopásra emlékeztető jelleget. Sőt, a lila, 135°-os irány kivételével még kisebb is a henger közepén a mért érték, mint a kopásnak NEM kitett felső keresztmetszeten
  • A FHP közelében sem mutat a henger klasszikus dugattyú-átfordulási kitölcséresedést, tehát nincs pereme a hengerfalnak
  • A hengerfal LEGALJÁN, 90°-os irányban, ahol még a dugattyú szoknyája sem ér a hengerfalhoz, ott is 0,05 mm-rel nagyobb az átmérő, mint a referenciapontban
  • Az 1-es irányban, a hengertető alatt 50 mm-rel 3 pontban szisztematikusan KISEBB a henger, mint a nem koptatott referenciafelületen

Nos, a javítási útmutató szerint a 0,1 mm-es kopási mérték esetén kell fúrással járó felújítást végezni. Ez itt mindenhol alatta van. Viszont van egy olyan alakhibája, amire a legjóindulatúbb feltételezésem is csupán az, hogy egy nem egyforma mértékben lehúzott hengerfej-csavarok mellett megfőzték a motort, és az egész henger elvetemedett.

Mindenesetre alátámasztja a panaszt, miszerint elég nagy a motor olajfogyasztása. Ezt egyrészt az ovalitás miatt nem körkörösen felfekvő gyűrűk is magyarázzák, másrészt pedig az axiális irányban “pulzáló” méretű henger, ami miatt a gyűrű folyamatosan ki-be (cs)úszik a gyűrűhoronyban, s így egyfajta, lentről felfelé, az égéstér felé pumpáló olajszivattyúként is képes működni.

Hát itt felettébb izgalmas a Shakespeare-i kérdéskör, hogy “Fúrni, vagy nem fúrni?” Esetleg csak egy alakhibát eltüntető pár századot fúrni/köszörülni, és hónolás után gyári méretű gyűrűvel összerakni? Na ez még megér egy misét, a gépműhely mit szól a nőgyógyász-kívánsághoz…

– Geree –

Gergely Eset-tanulmányok , , , ,

Hozzászólások lezárva