Bejárat > Blog - tematizálatlanul > Blokk és hengerfej metszetek

Blokk és hengerfej metszetek

2019. november 5.

Nem egyszer merült már fel az, hogy jelentős mértékben felfúrni egy blokkot, vagy pedig meddig lehet felbővíteni egy csatornát a hengerfejben. Aki nem ismeri legalább alapszinten öntészeti technológiákat, ennek lehetőségeit és korlátait, könnyen lőhet bakot. Eme cikkemben most egy kicsit metszegetek…

Hengerfej

Hengerfej

Elsőre egy ‘81-be gyártásba vitt, soros (tudom, ne sorosozzak már én is :-D), négyhengeres, 80-as löketű és 80-as furatú benzinmotor blokkjáról készítettem metszeteket.

Blokk jobbról

Blokk jobbról

Öntészetileg egy fontos dolog a lokálisan állandó falvastagság kérdése. Mert ahol változik a falvastagság, ott hűléskor “beszívódás” keletkezésére kell számítani, ami minden szempontból hátrányos. Így elég jól megfigyelhető a falvastagság-állandóság. És ahol vastagabbnak is tűnik, ott vagy tudatosan kezelték a beszívódást, például irányítva, amit a megmunkáláskor úgy is kiszedtek. Vagy pedig más irányban metszve látszódna az, hogy az valóban állandó falvastagság.

Baloldalon a két csatorna a szűrőhöz menő, és a szűről eljövő olaj csatornái láthatóak. A hengerfal közepén látható egy keresztmetszeti elvékonyodás, amit egy öntési oldalferdeség határoz meg. Ezt a homokmag adja, amit körbeöntenek. És a homokmagnak elkészítésének is kell egy szerszám. És hogy a homokmagról a formázó szerszámot le tudják venni, így lesz a homokmagban oldalferdeség, ami viszont megjelenik a kész termék öntvényén is. ;-)
Az öntési homnokformákról itt linkeltem be egy pát képet: http://www.geree.hu/motor-mechanika/a-hengerfejtomites-alatt/hengertomb/
É
s itt említeném meg azt, hogy a hengerfal vastagsága a legvékonyabb helyen 4,5mm-es. Ha 3mm-t szeretnénk bővíteni a furaton, akkor ez a falvastagság máris leesik 3mm-re. Fogtatok már a kezetekbe 3-as lemezt? És elképzeltétek már azt, hogy növelt teljesítményű motor esetében a hengertérben uralkodó csúcsnyomások, valamint a hengerfalat dinamikusan terhelő dugattyú milyen feszültségeket kelt a hengerfalban? Miközben a hengerfejcsavar felfelé, a főcsapágycsavar pedig lefelé húzza az anyagot. Ne nagyon akarjátok 2mm-nél nagyon túlfúrni a blokkot… ;-)

Itt most csak elég műszaki szemű követőimnek tűnhet fel az, hogy a főcsapágy-fedél csavarjai furatának a tengelyirányú folytatásában vastagabb anyag visz fel a hengerfelak aljáig. Ez egy tudatos erővonal. Ahogly az erőfolyam megy, azt viszik fel a jobban teherviselő keresztmetszetekig, ami itt most a hengerfal, lévén az képez egy, a csavar tengelyével egyirányú, összefüggő anyagot.

Blokk balról

Blokk balról

Eme második képen már izgalmasabb részletek is látszódnak. Kezdve az egy síkban lévő, főcsapágyhoz vezető olajcsatorna és a főcsapágyfedél csavarjával. Nem csak arra kell figyelni, hogy egyik megmunkálással se szakítsunk át falat, de arra is, hogy a megmukáló szerszámmal oda is férjünk majd a megmunkálandó felülethez. Itt most az olajcsatornánál lehet ezt megfigyelni, hogy alulról elég kényelmesen hozzáférhető ugyan, de nem csak a 8-as hosszú fúrónak kell odaférnie, hanem a fúrót befogó patronnak is. És ezt már részben gátolja a főcsapágy fészke, tehát ránézésre elég nagy kinyúlású fúróval kell készítsék az olajcsatornát. A baloldali főcsapágyfedél-csavarfurata felett jól látszik az erőfolyamot továbbító anyagvastagítás.

Hengerfejcsavar-furat

Hengerfejcsavar-furat

Ezen a harmadik képen egy hengerfejcsavar számára készült furatról készítettem metszetet. Ami kissé megbújik, de érdemes észrevenni, az a csavarbucni meghosszíbbításában lévő borda, ami pedig a hengerfejcsavar által létrehozott erőt vezeti le szépen a blokknak egy teherviselő, erővel párhuzamos oldalfalára. Egyébként számos esetben a főcsapágyfedél csavarjának és a hengerfejcsavar furata körüli anyagot egy bordával direktben össze is szokták kötni.

img_20190329_195336

Erőfolyam-továbbítás

Ezen a képen a fent említett borda látható a hengerfejcsavar furata körüli anyag meghosszabításaképpen.

Folytatnám a cikket egy ‘70-ben fejlesztett, kétszelepes, öntöttvas, benzines Ford hengerfej metszetével.

Kipufogó-oldal

Kipufogó-oldal

A blokkhoz hasonlóan a falvastagság-állandóságra törekvés itt is szépen látszik. A rozsdás felületek a víztér részei. És jobb oldalon a víztérbe nyúló szívócsatorna látható. Megemlítendőnek tartom az anyagában elkészített szelepvezőt, amelyet alulról indítva fúrtak meg. És hogy a fúró ne menjen el a tervezett pozíciótól, ezért egy nagy szögű kúpot öntöttek a vezető alsó felületébe, ami így központosította a fúrót a kezdésnél. Gyártáshoz praktikus, teljesítmény oldalról pedig erősen nemkívánatos.

Az előző képnek a szelepülék környezetét kinagyítottam egy érdekes részlet miatt. Öregautósok figyelem!

Szelepülék

Szelepülék

Ezt a hengerfejet még ólmos benzinre tervezték, vagyis a benzinben lévő ólom szolgálta a kenést több helyen, így a szeleptányér és a szelepülék között is. Ezért nem volt szükség speciális megoldásra, Edzetlen öntöttvas ülék, oszt csókolom. Egészen addig, amíg ki nem vonták az ólmot a benzinekből. Na, onnantól nem volt csókolom. Max a hengerfejnek. Az ólmozatlan benzinektől kezdve már nem volt mi kenje az edzetlen üléket, és koptak is úgy, mint ha erre tervezték volna. Ennél a konkrét példánynál nagyságrendileg 1mm-t “kopott alá” az ülék. Ha megkeresitek az ülék baloldalán a 45 fokos felületet, akkor alatta láthattok egy függőleges szakaszt, ami utána kanyarodik ki az égéstér vízszintes kontrúja felé. Na, az a függőleges szakasz az “alákopás”! És ennek az még az óriási buktatója, hogy nem túl sok anyagot hagytak benne anno, hogy utólagosan lehessen ülékezni. Nem egyedik eset, hogy az utólagosan ülékezett hengerfejekből kipotyog az ülék, vagy megreped az öntvény.

Folytatnám a cikket ugyanennek a hengerfejnek a szívócsatornájánál készített metszettel.

Szívócsatorna és a gyertya

Szívócsatorna és a gyertya

A belógó szelepvezető itt is megvan, a technológi itt is ugyanaz. Annyiban szernecsésebb, hogy az áramlás nem a vitorlaként működő, előöntött kúppal szemben történik, így kisebb a vesztesége, mint a másik oldalon. A szívócsatorna és a gyertya nyílása között szépen mefigyelhető a térben kacskaringózó öntvényfelület az állandó falvastagságra törekvés jegyében. A szívócsatorna és a gyertya nyílása közötti víztérben a kipufogócsatorna kontúrja látható.

Ennek a metszetnek a haszna, hogy itt meg az látható, amikor nagyon nekiáll valaki portolni, akkor lássuk azt is, hogy szintén a falvastagságot vékonyítjuk el. És ezzel szintén a repedést kockáztatjuk. Mindennek megvan a lehetősége és technológiája, de tudni kell, mit és miért csinál az ember. ;-)

Geree

u.i.: Egy kis műhelytitok, ami nem nagyon látszik. Ez a cikkem is már évek óta készül. Először megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy csinálok egy öntvény-metszetes cikket. Aztán elkezdtem olyan blokk-öntvényt keresni, amit erre fel tudok áldozni. Majd egy olyan hengerfejet, amit szintén. És amiken esetleg több érdekes részlet is látszik, nem csak öntészeti szemmel, hanem a használati nyomok vonatkozásában is. Ezek után elvinni gépműhelybe. Csak a megmunkálásra is ötszámjegyű összeget adtam ki. Baráti áron. Majd a március 29-edikén elkészült képekhez végül most, november elején jutottam hozzá, hogy cikkbe fogalmazzam. A fél nyolckor befejezett munka után hazaérve, a cikket 11-kor befejezve. Amit egyébként csak pár perc átpörgetni a telefonon, a buszon  akárhova zötykölődve… ;-)

Gergely Blog - tematizálatlanul , ,

Hozzászólások lezárva