Bejárat > Eset-tanulmányok > Amikor előre látszik…

Amikor előre látszik…

2017. december 6.

Néha vannak részletek, amik az évek tapasztalatai alapján azonnal óvatosságra intenek. Azok a bizonyos vészjósló felhők. Most egy ilyen esetet mutatok be.

Paszta???

Paszta???

Az első jel, ami már finoman utalt arra, hogy illetéktelen kéz nyúlt egy karburátorhoz, az a tömítőpaszta. Amikor a karburátorban 0,4 mm-s furatok vannak, ott nincs helye semmilyen szemcsés szennyeződésnek, és semmilyen olyan anyagnak, aminél nem garantálható, hogy ottmarad, ahová szánták. A paszta is ilyen…
___________________________________________

Tovább haladva nem is kellett sokat keresgéljek, hogy szembe jöjjön a következő árulkodó jel:

Ez miért és hogyan?!?

Ez miért és hogyan?!?

Vajon szerencsétlen szivató pillangószelepe (a képen a felső) mit követett el, hogy ilyen deformálódást kapott? Mert hogy acélból van, és kézzel nem deformálható. Hétköznapi halandó számára legalábbis. Leejtve pedig nem ilyen hullámos deformáció keletkezik rajta. Ez egy lehellet-finoman működő részegysége a karburátornak. Vajon mivel és miért nyúltak úgy hozzá, aminek ez lett a következménye?!?

___________________________________________

Tovább folytatva a szétszedést, nem kellett messzire menni a következő, elszomorító képért sem.

Szivatóüzemi fordulat-beállító csavar

Szivatóüzemi fordulat-beállító csavar

A képen látható szép hosszú csavar a szivató-üzemi fordulat-beállító csavar. A jobboldali, finommenetes a gyári. Ezt a csavart egyszer kell beállítsák a gyárban, és többet nem kell hozzányúlni. Vajon mi miatt kellett kiszedni a gyárit, és miért került bele a gyári finommenetes csavar helyett normál menetemelkedésű?? És mivel a baloldalinál kétoldalról van kontra-anyázva a csavar, ezért joggal feltételezhető, hogy a gyári finommenetet kiszakították a lemezből. Gondolom valami hajógépész próbálta meghúzni a csavart, akinek a kezei között a legkisebb csavar is az M60-as volt. Esetleg Obelix betört a karburátor-felújítással foglalkozó piacra???
___________________________________________

Folytassuk tovább az elszörnyülködést. A benzinszintet még rosszabb esetben is ±0,5 mm tűréssel adja meg a gyár. De van, ahol ez eleve nem állítható pontja a karburátornak az erre való érzékenysége okán. És nem ritka a fél mm-es tűrés sem. A beállítását sokszor tizedes pontossággal csinálom. A karburátor fedelét leszerelve ez a kép fogadott:

Úszószint

Úszószint

Tipikus tünete annak, amikor nem tudja az illető, mi fogadja bent, hogyan kell leszerelni egy karburátor fedelét, és izomból oldotta meg. Ráadásul nem is függőleges irányban húzta le a karburátor fedelét, hanem oldalra feszítve, ami közben az egyik úszó-fél elakadt az úszóház falában és a kihúzás közben eldeformálódott az azt tartó kar. NEM, Obelix NEEEEM!!! A fedelet óvatosan, és csak függőleges irányban húzzuk le az úszóházról, amíg az úszó teljesen ki nem emelkedik abból.

A szakszerűtlen hozzányúlás következménye egy hozzávetőlegesen 3-4mm-es benzinszint-csökkenés, ami kis terhelésen fellépő kihagyással, általános elgyengüléssel, és paradox módon jó eséllyel fogyasztás-növekedéssel is jutalmazza a felhasználót. Ráadásul oldalterhelésfüggően változik a kihagyás: bal kanyarban nem, jobb kanyarban igen.
___________________________________________

Mindig nagyra értékelem, ha valaki durvakező hajógépészként érdeklődik a muzsika iránt, és még ezirányú könyvei is vannak otthon, amiről a karburátorfedél-tömítés is árulkodik:

Tömítés a'lá Mozart

Tömítés a'lá Mozart

De NEEM, NEEEM, tömítést nem könyvborítóból vágunk!!! A karburátorfedél-tömítés nem könyvborító-alapanyagból van. Impregnált, és fontos, hogy ne ázzon el és át, különben a felázás miatt leszakadt papírdarabok az úszóházba jutva eltömítik a fúvókákat.
___________________________________________

És végül vannak finomműszerész készséget igénylő csavarok, mint például a fúvókatorony is, aminek a meghúzásánál akármennyire is nehéz, félre kell tennie az embernek a hajógépész énjét. És Obelix, Te nem nyúlhatsz többet karburátorhoz!!!

Fúvókatorony

Fúvókatorony

NEM, NEEEM a 200 Nm-es nyomatékkulccsal kell meghúzni! Ha nem érzi az ember, meddig szabad húzni, akkor használjon nyomatékkulcsot, és állítsa be 4 (négy!) Nm-re.

Nem szögre kell húzni!!!

Nem szögre kell húzni!!!

Tudom, vannak csavarok, amiket nem nyomatékra, hanem szögre kell húzni, hogy a meghúzás során a csavar folyásba menjen, átlépje a folyáshatárt, de a karburátorban EGYETLEN ILYEN CSAVAR SINCS! És minden ellenkező híreszteléssel szemben, az életből vett tapasztalatok azt a módszert sem támasztják alá, hogy “Beleszakításig, majd onnan nyolcad fordulat vissza”.

Ennél a fúvókánál az a fő probléma, hogy az emulzisó cső megrogyása nem tudott teljesen tengelyirányú maradni, ergo a főfúvóka nem tud tökéletes fekfekvést produkálni a kúpos felületén, vagyis innentől kezdve a benzin nem csak a kalibrált furatok keresztül fog áramlani, hanem a rosszul záró kúpfelület résén keresztül is, szabályozatlanná téve a keverékképzést. További probléma, hogy a kúpos tömítés másik oldala, a spiáter is elvetemedik idővel, vagyis onnantól már hiába tesz bele az ember jó emulziós csövet, a kúp akkor sem fog tökéletesen zárni. Az pedig, hogy ezt a kúpot annyira mélyen újra lehessen marni, elég speciális célszerszámot igényel, ami meglehetősen költségessé teszi a korábbi szakszerűtlen beavatkozás kijavítását.
___________________________________________

Ezen felül a meleg motorra feltett hideg karburátor miatti talpgörbület tipikus tünetét is megtaláltam a karburátoron, és persze a karburátort leszorító csavarok túlhúzása miatti furat-megrogyást is. Az úszóház öntvényéből “kihúzott” fedélrögzítő-csavar menetei meg már csak hab a tortán…

___________________________________________

Összegezve: lehet, hogy a karburátor hasonlóan egyszerűnek tűnik, mint a kétütemű motor, hisz nem sok alkatrész van benne, de a működése kvázi láthatatlan. Ez egy áramlástechnikai elven működő részegység, vagyis a benne áramló közegek csak üzem közben vannak működésben, és úgy pedig a működés milyenségére csak kipufogógázelemzéssel lehet következtetni, azt visszakövetni. Szóval aki nem tudja,

  • mit ír le a Bernoulli egyenlet;
  • hogyan befolyásolják az átmeneti furatok a részterhelési fogyasztást;
  • miért kritikus a venturi legszűkebb keresztmetszetének a magassága;
  • miért vannak 76°-78°-80°-82°-os fojtószelepek;
  • miért vannak különböző nyomólap-átmérőjű gyorsító-membránok;
  • hogyan függ össze a tűszelep átmérője az emulziós cső kialakításával;
  • és még hosszasan sorolhatnám…,

az számoljon vele, hogy több kárt fog okozni a belenyúlással, mint amennyit javítani kellett volna rajta.

– Geree

Geree Eset-tanulmányok , , ,

Hozzászólások lezárva