Bejárat > Tévhitek > Ólompótló adalékok

Ólompótló adalékok

2017. május 16.

valveseat_0Nem rég futottam bele egy öregautós diskurzusba, ahol némi kis zavart véltem felfedezni az ólompótló adalékok szükségessége, alkalmazása és helyettesíthetősége terén. Most ezt a zavart szeretném eloszlatni a fejekből!

Egy távoli múltban..
Valamikor a ‘80-as évekig még a jobb égés, a magasabb kopogástűrés, valamint az üzemanyagrendszer fém alkatrészeinek, és főképp a szelepülékek kenése érdekében ólommal adalékolták a benzint. Csak hát közben kiderült, hogy ez nem igazán hat pozitívan a légutakra, ezért az üzemanyagok ólommal való adalékolását betiltották.

Következmények
Viszont azon motorok, amiket az ólomtartalmú benzinekre terveztek, azoknak a használata az ólommentes benzinekkel erősen problémássá vált. És nem is csak annyiban, hogy gyengébbek lettek, elkezdtek csörögöni (a kopogásos égés tüneteként), visszább kellett venni az előgyújtást, ami további erőcsökkenést jelentett. Hanem nem látható módon fokozott kopásnak indultak a gyűrűk is, és a szelepülékek is. Ez utóbbinál látható a legdurvább kopás. Erre két szemléltető képet mutatnék is:

Besüllyedt szelepülék

Besüllyedt szelepülék

Eme első képnél a szeleptányér és a szelepülék kenésének a hiánya miatt a hengerfejből kialakított szelepülék annyira megkopott, hogy az ülékből nem csak teljesen eltűnt az a ca. 2mm vastag 45°-os felület, amire a szelep rázár, hanem a szeleptányér záró felülete ránézésre is mm-es nagyságrendnyit elkoptatta, besüllyesztette az üléket a hengerfejben teljesen eltüntetve a 45°-os zárószalag előtti 20-25°-os bevezető-, és utáni 65-70°-os kivezető ülék-letöréseket.

Alámart szelepülék

Alámart szelepülék

Eme második képnél pedig már nem is kicsi a kopás, sőt, nagy valószínűséggel már volt szelepülék-maráson is, talán többször is. És eme kopásnak a következő hatásai vannak:

  • A gyár által megadott szelephézag-ellenőrzési intervallumot célszerű lefelezni, de akár negyedelni is
  • Az alákopott ülékben (mint ahogy a második képen is látszik) akár több mm-es szelepnyitásig sem tud megindulni az áramlás
  • Egy túlkopott ülékkel rendelkező hengerfej konstrukciótól függően lehet javíthatatlan, eldobandó
  • Az utólagos, edzett gyűrűvel való szelepülékezés problémás lehet, mivel nem erre van tervezve az öntvény, és kieshet a betét.

Mely’ motoroknál?
Az első elbizonytalanodás itt szokott kezdődni. Az alumínium hengerfejjel készült motorokat nagyon kis valószínűséggel érinti a probléma, mivel azok eleve betétgyűrűs szelepülékkel rendelkeznek, ami alapvetően is elég kemény. De ha kellően régi motorról beszélnénk, amibe relatív puha acélbetét került volna, akkor cserével az is könnyen orvosolható.

A problémás motorok a vasöntvény hengerfejjel rendelkező motorok. Ezeknek a ‘80-as évek előtt nem volt önálló szelepüléke, azt funkcionálisan az öntvényből alakították ki. Tehát a vasöntvény hengerfejes motoroknál léphet fel ez a probléma. Ugyanakkor a ‘80-as évek elejétől-közepétől már az autógyártók módosított konstrukcióval készítették a vasöntvény-hengerfejes motorjaikat, így ezen módosított motorok már érzéketlenek az ólommentes benzinekre. Ezen motorokat valamilyen módon jelölték is.

Miért kopik az ülék?
Egy általános, egyszerűbb – nem gömbgrafitos vasöntvény nem túl jó kenőképességű, és viszonylag puha anyag. És mivel a szelep folyamatos ütőhatásnak teszi ki, ráadásul a záródó szelep sokszor még forog is, ezért egy keményebb szeleptányér szépen nekiáll koptatni az alapvetően puhább vasöntényt. Azon belül is a kipufogó-üléket.

Hogyan működött az ólomadalékolt benzin szelepülék-kenőhatása?
Maga az ólom egy nagyon puha fém, és ez a beszívott benzin érintkezett mind a szeleptányérral, mind a szelepülékkel, azokon egy vékony filmet kialakítva. És a szelep zárásakor a két fém alkatrész nem fémesen érintkezett egymással, hanem az ólom egy finom kenést alakított ki közöttük. Ugyanezen elven működött a kipufogószelepnél is, bár ott már nem a benzin, hanem a kipufogógázok ólomtartalma hozta létre ugyanezt a hatást.

Miért csak a kipufogó-üléket koptatja az ólmozatlan benzin?
Mert a motorba áramló benzin a folyadékviszkozitás által továbbra is keni a felületeket, ellenben az ólmot nem tartalmazó, elégett szénhidrogénlánc-kipufogógázok már nem képesek kenést kialakítani, így a szeleptányér és az ülék között azonnal száraz-súrlódás alakul ki.

Megoldás
Azon motoroknál, amelyek vasöntvény hengerfejjel készültek, és amiben még nem alakították át a konstrukciót ólommentes benzinre, azoknál a fokozott mértékű szelepülék-kopás elkerülése érdekében szükséges az ólompótló adalék használata. Nem alkalmanként, nem két-három tankolásoként, hanem mindig. Ha nem kerül bele, akkor sem érez különbséget az ember, de a kopást se nem látni, se nem érezni. Ennek a hatásai csak idővel, és nem is olyan hosszú idővel fognak jelentkezni, költséges javítások formájában, vagy szélsőséges esetben hengerfejcserében.
____________________________________________________________

Tévhitek a magasabb oktánszámú benzinnel való kompenzálással
A magasabb oktánszámú benzineknek semmilyen olyan adalékolása nincs, ami által jobban kenné az ülékeket. A magasabb oktánszám önmagában csupán nagyobb kompressziótűrést jelent, vagyis kevésbé kopogásérzékeny, ergo nagyobb sűrítési viszonyú motor építhető általa, így nyerve plusz teljesítményt. De önmagában, plusz adalékolás nélkül egy 100-as benzintől nem fog jobban menni az autó, mint 95-össel. És mivel sem a szelepülék-kenéshez nincs adalékolva, ezért erre a célra teljesen felesleges ilyet tankolni, rendszeresen és alkalmanként is.

– Geree –

Geree Tévhitek ,

Hozzászólások lezárva