Bejárat > Eset-tanulmányok > Olajteszt: 10W-40 vs. 5W-30

Olajteszt: 10W-40 vs. 5W-30

2011. október 31.

Egy érdekes gondolat foglalkoztatott már egy ideje, a gyári specifikációnál hígabb motorolaj használata, illetve kíváncsi voltam ennek (az általam remélt pozitív) következményeire. Úgy is itt volt már az olajcsere ideje, valamint a hideg is egyre inkább beköszön, tehát mikor próbáljam ki a hígabb olajat, ha nem most?!? A változások terén egy pár dologra számítottam ugyan, de még több tünet kifejezetten pozitívan lepett meg…

Legutóbb egy 10W-40-es Castrol Magnatec látta el a rohangálós autómban a motorkenés feladatát, gyárilag ez a viszkozitás is van előírva hozzá. Teljesítményszintben SL-et tudott, vásárláskor még ez volt a kapható legmagasabb teljesítményszint, panasz nem lehetett a minőségére.

Eneos 5w-30Az olajcsere alkalmával rászántam magam és az anyagiakat is és Sünitől beszereztem egy kanna Eneos 5W-30-as olajat, amely egyébként már egyel magasabb teljesítményszintű az előző olajnál, SM-es. Ez viszkozitás tekintetében mind hidegen, mind melegen határozottan hígabb, mint a 10W-40-es, de kíváncsi voltam a tapasztalatokra.

Miket vártam ettől a kísérlettől? Mivel a rohangálásaim 98%-a városban történik és kb. 10, max 15km-es távokon, ezért a motorolaj nem tud rendesen átmelegedni, ergo sűrűbb lesz. Ha pedig sűrűbb, akkor nagyobb az ellenállása is, vagyis ez a fogyasztásban is realizálódik.

Az én elméletem: ha az olaj a rövidtávok miatt úgy sem tud üzemi hőmérsékletre melegedni, akkor a hígabb olaj hidegebb állapotában nyújthatja azt a viszkozitást, amit a 40-es csak magasabb hőmérsékleten. Ergo, a hígabb olaj használatával javulnia kell a hideginditásnak és reméltem tőle egy kis fogyasztáscsökkenést is.
___________________________________________

Tapasztalatok:
-> Hidegindításkor a motor magasabb fordulatra kúszik fel vagyis egyértelműen kisebb az új olaj ellenállása az  előzőhöz képest
-> Szivatóüzemben könnyebben “szalad” az autó. Eddig ugyanazt a sebességet nagyobb gázpedál-állással teljesítette csak, valamint hideg motornál érezhetően lomhább volt az autó. Hidegen most fürgébb lett, könnyedebben viselkedik.
-> A hidrotőkék gyorsabban felpuhulnak - ez várható volt. Ellenben felpuhulás után sokkal gyorsabban le is légtelendnek, valószínű a gyorsabb tőkén belüli olajáramlás végett. Eddig hidegen hajlamos volt a motor halk szelepcsattogós jellegű hangot adni, ami melegen (a kellően felhígult olaj végett) eltűnt. Most hidegen is azonnal és teljesen elhalkul.
-> Üzemmelegen számítottam alacsony olajnyomásra, de a járóképesség alsó határáig csökkentett fordulatig sem villan fel az olajnyomáslámpa, tehát érdemi olajnyomás-csökkenés nem következett be a hígabb olaj végett.
-> Nem várt tünet, de a motor egyértelműen halkabb lett. Mivel főképp a szelepvezérlés ad ki hangot a motorban, azon belül is az alternáló részek, ezért csak arra tudok gondolni, hogy a hidrotőke gyorsabban tudja követni a szelep-hőtágulásokat, s emiatt jobban tudja tartani a nulla szelephézagot.

Ami két fő kérdés még nyitva marad előttem, az a benzin- és az olajfogyasztás. Ezt csak a tartósteszt után fogom tudni megírni, de ami késik, az jön! Az olajfogyasztásnál összehasonlítási alapnak mindenképpen jó az, hogy a 10W-40-es olajjal olajcserétől olajcseréig nem kellett utántölteni, még a minimumig sem ment le az olajszint. Ezzel most meglátjuk!
______________________________________________________________________________________

A tünetek megmagyarázása, valamint különböző olajok hideg- és melegviszkozitásainak az összehasonlíthatósága végett kigyűjtöttem egy pár különböző féle motorolaj főbb tulajdonságait, érdemes összehasonlítgatni őket.

Olaj-összehasonlítás

Olaj-összehasonlítás

  • Első körben érdemes megnézni, hogy az azonos viszkozitásúnak írt olajok között is mekkora szórás tapasztalható. A 10W-40-es olaj esetében 40°C-on 7,5%, míg 100°C-on 8,5%. Az 5W-30-as esetében még szélsőségesebb a különbség az alapul vett két olaj között: hidegen bő 30%, melegen “csak” 17%…
  • Következő lépésként hasonlítsuk össze a 40-es melegoldali olajok viszkozitását. Releváns különbség nincs ugyan, de azért megfigyelhető, hogy a hígabb hidegoldali olajok tendenciaszerűen hígabbak melegen is. A legkisebb és a legnagyobb hidegoldali számmal rendelkező két olaj között 40°C-on közel kétszeres(!) a viszkozitás különbsége.
  • Ha összehasonlítunk egy 10W-40-es és egy 5W-30-as olajat, akkor átlagos viszkozitást alapul véve is látszik, hogy a 40-es olaj melegen hozzávetőlegesen 35%-kal sűrűbb, míg hidegen ca. 60% a különbség.
  • Itt említenék meg egy remek iskolapéldát. Sok lelkes autófan vesz az autójába 60-as melegoldali olajat, mert az biztosan nagyon jó. Egy 30-as olajhoz képest melegen gyakorlatilag pont 2x olyan sűrű, de még egy 40-es olajhoz képest is ca. 1,6-szor. Ezek az olajok magas hőmérsékletre, versenykörülmények közé lettek kitalálva, utcai körülmények között csak a fogyasztást és a kopást növelik…
  • Felhívnám a figyelmet a 40 fokon és a 100 fokon mért viszkozitás hányadosára, amely nagyságrendileg 6-7 között alakul, tehát még egy langyos olaj sűrűsége is sokszorosa a tervezett üzemi hőmérsékleten mért viszkozitásnak. Ennek főképp a precíz illesztésű részek között lehet jelentősége, de ide tartozik pl. a gyűrű-hengerfal kapcsolat is. Ha túl sűrű az olaj, akkor a gyűrű minden olajat lehúz, vagyis a hengerfal érdemi kenés nélkül marad. Ez üzemi hőfokon lévő olajnál nem tud megtörténni, ott a gömbgrafitos vasöntvény pórusaiba megbújó olaj keni a direkt módon olajat nem kapó részeket.
    Erre az esetre egyébként Bejó Laci mondott egy gyönyörű mintapéldát: egy náluk felújított, s azóta 30ekm-t futott motort hoztak vissza, amely teljesen kilehelte a lelkét. A hengerfal hordós kopása már a következő túlméretet is átlépte(!), tehát rögtön kettő lépcsőt kellett ugrani az ismételt felújítással. A tünet oka kétrésztvevős volt. Egyrészt nagybaniztak vele, másrészt termosztát nélkül járt a motor, hogy ne melegedhessen túl. Túl ugyan nem melegedett, de pont a folyamatos hidegjáratás végett kopott el így a motor…
  • Pontos infóim nincsenek ugyan, hogy az olaj viszkozitásának hőmérsékletfüggése milyen jelleg szerint változik, de ha az egyszerűség kedvéért lineáris görbét feltételezek, akkor most mindenkit pofán vágok egy nagyon csúnya ténnyel. Az olaj hidegoldali viszkozitása 40°C-ra van megadva, ami 60°C-kal kevesebb, mint az üzemi hőfokként megadott 100°C. Viszont még Magyarországon sem ritka télen a -20°C-os hideg, tehát egy újabb 60°C-kal lejjebb mentünk, ami azt jelenti, hogy a hidegindításkori és az üzemi viszkozitás hányadosa már az óvatos feltételezéseim szerint is nagyságrendileg 15 körül alakul. Vagyis ca. 15x sűrűbb az olaj hidegindításkor. Az, hogy egy ilyen sűrű olaj hova jut el és hova nem, azt mindenki elképzelheti. Ha tehát valaki tönkre akar tenni egy motort, akkor nincs más dolga, mint hidegen gyilkolni és tuti az eredmény!
  • Szintén ide kapcsolódik még az a tény is, hogy egy sűrűbb, olcsóbb, ásványi olaj dermedéspontját már magyarországi viszonylatban is elérhetjük, s ilyenkor nem kell mondanom, hogy mennyi kenést kap a motor…

Remélem sikerült egy pár hasznos részletet megvilágítanom a különböző viszkozitások összehasonlításával. A saját tapasztalatokról pedig rövidesen beszámolok…

– Geree –

Geree Eset-tanulmányok ,

Hozzászólások lezárva