Bejárat > Eset-tanulmányok > Termosztát-leves

Termosztát-leves

2011. január 6.

Már egy ideje beköszöntött a hideg tél, és sokaknál azonnal előjött egy probléma, ami nyáron fel sem tűnik. Mi más lenne ez, mint az utastér gyenge fűtése. De mi lehet az oka, alias mit lehet tenni, hogy újra legyen fűtés az autóban?

Először is, nézzük, mik lehetnek a fő okai annak, ha nem kielégítő a fűtés télen.

  • Falevelektől eldugult fűtőradiátor-lamellák, amik miatt nem tud a levegő átáramlani rajta
  • Csapvízzel feltöltött hűtőrendszerben lerakódott vízkőlerakódás, ami miatt a víz nem tud átáramlani a szűkebb keresztmetszeteken
  • Rossz termosztát

Vízkő és hatásai

Vízkő és hatásai

Az elsőre még a szakmabéliek közül sem sokan gondolnak. A szélvédő tövében lévő beszívó-nyílásokon keresztül az évek alatt rengeteg szemét hullik be: falevél, por, szösz, és még rengeteg más. Amik nem tudnak átpréselődni a fűtőradiátor lamellái között, azok a nedvesség hatására szépen összeállnak és elállják a levegő útját. És ha a levegő nem tud átáramlani a fűtőradiátoron, akkor meleg levegő sem lesz bent.

A második fő ok a belülről eldugult fűtőradiátor. Ha csapvízzel tölti fel az ember a hűtőkört, akkor ott a vízben lévő ásványi anyagok a folyamatos felmelegedés-lehűlés hatására bizony kicsapódnak és gyönyörűen lerakódnak az összes létező felületre. Nem is mondok többet, elég ezt a képet megnézni…

—————————————————
De ami miatt ez a cikk létrejött az a termosztáttal kapcsolatos, és az amire szerintem senki nem gondolt volna!

Termosztát-leves

Termosztát-leves

Tudjuk, hogy van a termosztát, ami a hűtési rendszer kis és nagykörét köti össze. Ha a víz a kiskörben elér egy adott hőmérsékletet, akkor a termosztát kinyit és előreküldi a vizet a hűtőradiátorhoz. Ezt a nyitási hőmérsékletet szokták megadni a termosztátokon, pl. 88°C. A rafináltabb szakik néha szeretnek megbizonyosodni arról, hogy  az a 88°C valóban 88°C, s ilyenkor készül a termosztát-leves. Termosztátokat sorszámozni, hőmérő a fazékba, aztán jegyzetelgetni szorgalmasan! Ez persze úgy volna korrekt, ha a hőmérsékletfüggő átfolyást tudnánk mérni az egyes termosztátokon, de ezt házilag kissé körülményes lenne megoldani…

Üzemi hőfokon

Üzemi hőfokon

És hogy mekkora különbségek lehetnek termosztát és termosztát között azonos hőmérsékleten? Kell ehhez a baloldali képhez kommentárt fűznöm? Szóval ha a hűtőhöz menő cső már akkor is meleg, amikor a vízhőfok-műszer mutatója még nem érte el az üzemi tartomány alsó harmadát, akkor gyanakodhatunk egy olyan jobb-alsó termosztátra…

De van itt még több más, ennél sokkal fontosabb dolog is! A következő dolog a maximális nyitáshoz tartozó hőmérséklet. Ez sem mindegy, mert ha már 92°C-nál teljesen kinyit a termosztát, akkor állandóan túlhűti a motort, nem tudja ellátni az analóg térfogatáram-szabályzás folyamatát; vagy nyitva van, vagy zárva. Ha viszont csak 110°C-nál nyit ki teljesen, akkor adott esetben nem tud elég meleg vizet engedni a radiátorhoz, besülhet a motor. Az autókázás dinamikus jellegéből fakadóan pedig finom és gyors szabályzás kell, hogy ne is süljön meg a motor, de ne  is hűtsük túl.

Aztán itt a hiszterézis kérdése is, amit most együtt kezelnék a nyitás/zárás gyorsaságával. Az egy nagyon szép elméleti dolog, ha a gyártó megadja, hogy az adott termosztát 88°C-on nyit ki és 102°C-nál éri el a teljes nyitást. Ennek ugyan van még egy pontossága is, és ez sem tized fok nagyságrendű. Az, hogy felmelegedéskor 88°C-nál nyit ki, rendben van, de a kérdés itt inkább az, hogy visszafelé irányban hány fokon zár be? Ha nagyon lassan hűtjük a vizet, akkor biztosan meg fog egyezni a nyitási hőmérséklettel, de ha felmászunk Budakeszi felé és a túloldalon gurulunk le, akkor már problémás lehet a dolog. Hirtelen megszűnik az intenzív hőtermelődés és ha még fűtünk is, akkor a víz gyorsan el kezd visszahűlni, és ha a termosztát nem zár elég gyorsan, akkor biza gyorsan túlhűlhet a motor! Tehát fontos, hogy a termosztát gyorsan kövesse le a víz hőmérsékletét!

Termosztát-teszter

A berendezés

És akkor a végére a csattanó! A termosztátgyárak kivételével ezt szerintem még senki sem mérte meg, de amikor a hideg beköszöntével nálam is kezdtek előjönni a fűtésbéli gondok, gyorsan vettem bele egy gyári termosztátot, és meglepődve nyugtáztam, hogy jóval lassabban melegszik vele a motor, mint az általam cserésnek ítélt termosztáttal; valamint még az üzemi hőmérséklet is alacsonyabb volt vele. Ez gondolkodtatott el és állítottam össze a következő házi “mérőberendezést”. Ezzel a termosztát zárt állapotbéli víz-áteresztését szerettem volna megvizsgálni.

Volt itthon 9db termosztátom, amiből hat darab gyári. Végigmértem az összeset és igen meglepő eredményt kaptam. A legrosszabb eredményt a vadonatúj (gyári) termosztátom adta: zárt állapotában egy perc alatt 6,5dl(!) vizet eresztett át úgy, hogy a mérés közben sem túlnyomást, sem torlónyomást nem tudtam szimulálni. És hogy ez sok-e? Annak fényében, hogy egy átlagos négyhengeres motor hűtővíz feltöltési mennyisége 5-8L körüli, amihez még hozzá tartozik, hogy a kiskör ennek talán a fele-harmada térfogatban, akkor IGEN, nagyon sok! És félretértés ne essék, nem ennyivel több vizet kell felmelegítenie a motornak, hanem amíg a motor el nem éri az üzemi hőfokot, addig időegység alatt ennyi hideg víz állandóan hűti a motort. Nagyobb hidegben és folyamatos fűtés mellett pedig még zárt termosztáttal sem lesz képes a motor elérni az üzemi hőfokot…

Az pedig, hogy ez a 6,5dl-es érték hogy is nézett ki a mérés közben, erősen meglepett. Íme:

Hoppá!

6,5dl/perc

Ez az érték tehát valós körülmények között nagy valószínűséggel jóval magasabb is lehet. Szóval sajnos ki kell jelentenem, hogy az eddigi eszmém, miszerint “termosztátban csak gyárit”, csúnyán megdőlt. De akkor mi lenne a megoldás? Mivel az ember nem mehet be úgy az autósboltba, hogy mielőtt megvenném a termosztátot, végig szeretném mérni őket ezzel a kütyüvel, így egy kicsit nehéz. Azt tudom, hogy létezik olyan termosztát, amiben a záró felületek között, praktikusan a mozogó tányéron gumi van. Ez biztosan zár. A másik lehetséges megoldás a réz termosztát lenne, mivel még ha új állapotában nem is zárna tökéletesen, ez azért az acélhoz képest jóval puhább és idővel be tud kopni.

De mivel minden különböző termosztátnál ott van a nyitási hőmérséklet pontossága, a hiszterézis, a zárási sebesség és legkevésbé sem utolsó sorban a zárt állapoti áteresztés, ezért csak egy komplex méréssel lehetne egyikre vagy másikra azt mondani, hogy ez vagy az jobb.

Ezen mérések nélkül viszont TOTÁLIS LUTRI, hogy amit látatlanul veszünk termosztátot, mit fog produkálni…

- Geree -

Tetszik? Véleményeznéd? Netán kérdeznél?
Itt megteheted!


Geree Eset-tanulmányok , ,

Hozzászólások lezárva