Bejárat > Eset-tanulmányok > Amikor nem jó a gyári konfig…

Amikor nem jó a gyári konfig…

2010. december 6.

Négy éve keresem egy problémára a választ; most találtam meg, amikor hajlandó voltam átlépni azon a határvonalon, hogy a gyári az jó.

Az előző blogbejegyzésben folytatásaként, még mindig a fogyasztás-optimalizálás a téma. Előzőleg egy 28/32-es Weber TLDM-mel próbálkoztam, ezzel egy reprodukálható 6,3 körüli városi lóti-futi fogyasztásig tudtam lemenni. Úgy gondoltam, hogy további egy, esetleg két decit a 26/28-as kistesóra való átállásban fogok megtalálni: kisebb légtorok => nagyobb fojtás => kevesebb levegő => kevesebb benzin. S nem mellesleg a kisebb légtorok mellett a porlasztás is jobb, tehát az égés hatásfoka is nőhet.

Miután beszereztem egy ilyen “kistesót”, nagy lelkesen fel is tettem, de a benzinszintmérőre ható nehézségi erő furcsamód megnőtt, láthatóan gyorsabban süllyedt. Számszerűen erősen 8 felé közelített a fogyasztás. Persze ez még a “faragatlan” konfig volt, de nagyon nem tetszett, hogy a kisgázra kialakuló keverék lambdája 1.2 feletti, s olykor 1,35-be hajlik, ahol már ki is hagyogatott. Az alapjárat jó, beállítható, a közepes terhelés elfogadható, de a kisgáz lambdájával nem tudtam mit kezdeni.

Próbáltam sima benzinszint-emelést: a névleges 29mm-től már több, mint 2mm-el tértem el felfelé, de a kis gáz lambdája nem változott.

Próbáltam alapjárati benzinfúvókával játszani: a gyári 42-es helyett előbb 45-öst, majd 50-es tettem be, de azt leszámítva, hogy az alapjárati keverék nagyon bedúsult, a kisgáz lambdája kvázi változatlanul túl szegény maradt.

Próbáltam logikusan felépíteni a problémát, mi okozhatja, hogy abban a szűk gázpedál-állás tartományban ennyire elszegényedik és ennyire nem reagál semmi szokványos módszerre. Először arra tippeltem, hogy az alapjárati benzin csatornáiban valamelyik tömítés rátakar a furatra és az alapjárati benzinmennyiség még szépen elslisszol a résen, de a kisgáz tartományhoz szükséges mennyiség számára már kevés. Karbi szétborít, minden tömítés egyesével megvizsgál mind a két oldalához csatlakozó felületre illesztve. Találtam is egy kis hibát, kijavítottam, de a próba továbbra sem hozta meg a javulást. Tehát nem itt ugrik a majom a vízbe. Hmmm. Tanácstalankodás, gógyizás tovább…

De ha a nagytestvér gyönyörűen működik, akkor mi a különbség a 26/28-as és a 28/32-es között. Asztalról minden leborít, az egyik karbi jobbra, a másik balra; összehasonlítás alkatrészenként, tüzetes részletességgel! Mivel a probléma az átmeneti rendszer működésekor volt tapasztalható, ezért az alapjárati és átmeneti rendszer összehasonlítására fokozottan nagy figyelmet fordítottam.

Weber TLDM

Weber TLDM

A főfúvókarendszer működésének analógiájára korábban volt egy olyan tippem, hogy ha túl nagy az alapjárati féklevegő-fúvóka (az ábrán zöld nyíllal jelölve), akkor az átmeneti rendszer “tetejéhez” közelítve elszegényedhet a keverék. Tehát az alapjárati és átmeneti rendszer még azelőtt “kilépett”, hogy a főfúvókarendszer be tudott volna lépni. Ezt a teóriát a túl nagy alapjárati féklevegő-fúvóka indokolta volna, de mivel az egy besajtolt fúvóka, így az nem cserélhető, s ezért nem is foglalkoztam vele eddig. Gyárilag kikísérletezték, az akkorának jó, azzal nem kell foglalkozni.

De mivel foglalkoztatott a kérdés, ezért megmértem azt is mind a két karbinál. A nagytesónál 130-as volt ez a levegőfúvóka, míg a kistesónál 150-es. Szemmel nem is volt látható a különbség, de a számított keresztmetszet-különbség már bő 30%! És ez viszont már alátámasztotta az elméletemet, tehát esélyes, hogy itt volt a kutya elásva.

Kifúrtam a gyári, besajtolt fúvókát, vágtam a karbi fedelébe menetet, beletekertem egy kellően kicsi fúvókát, majd próba. A 110-es próbafúvókával azonnal leesett a korábbi 1,2-es lambda 0,9 alá. HOPPÁCSKA, beigazolódott a teóriám, valóban itt van a majom vízbeugorva!
No, akkor játék: szép lassan bővítgettem a fúvókát, majd próbálgattam az autót, s végül a 135-ös méret véglegesedett. Ezzel egy kissé szegényebb részterheléses (számszerűen 1,10-es) keveréket csináltam, mint amit a 28/32-es állít elő, de még nem szegényítettem túl.

Így most végre egy négy éve megoldatlan probléma végére tettem pontot úgy, hogy az évek alatt azért többször próbálkoztam többféle  ötlettel kiküszöbölni ezt a problémát, de mindig kifogott rajtam, mindig vissza kellett tennem a karbit a polcra. Ez egyébként ennek a karbinak úgy tűnik típusbetegsége, mivel 5-ből négy tulaj ennél a 26/28-as karbinál ilyen problémára hivatkozik. Úgy látszik, hogy a gyár a fogyasztás-csökkentés szellemében “nagyot akart fingani, de végül beszart“.

Szóval az eset igazolta, hogy bár az esetek túlnyomó részében a gyári konstrukció az jó, de kellő felülvizsgálattal és logikus gondolatmenettel néha “találni rést a pajzson”, s nem minden esetben szabad készpénznek venni azt, hogy ami gyári, az úgy jó, annak úgy kell jónak lennie, ahogy van. De azért senki ne ringassa magát abban a hitben, hogy ha sokat eszik az autója, akkor az a gyár hibája, és majd ő pikk-pakk jobbat csinál. Először legyen minden tökéletes gyári állapotba visszaállítva, s ha ott sem jó, akkor onnan lehet elindulni hibafeltárni…

- Geree -

Geree Eset-tanulmányok , , ,

Hozzászólások lezárva